Természet
A VILÁG LEGMÉRGEZŐBB ÁLLATA...
...AZ ARANY NYÍLMÉREGBÉKA
A Kolumbia esőerdeiben őshonos, 5 centiméteresre megnövő arany nyílméregbéka (Phyllobates terribilis) már feltűnő világossárga színével is a benne rejlő veszélyre hívja föl potenciális ragadozói figyelmét, így próbálva elkerülni, hogy áldozatukul essen. A legmérgezőbb gerinces a világon. Mérge egy neurotoxin, mely az idegrendszerre van hatással. Meggátolja, hogy az idegsejtek ingerületet adjanak át egymásnak, az izmok emiatt bénult, összehúzódott állapotban maradnak. A béka bőrében raktározott méreganyagok nagyon nehezen bomlanak le, egyes beszámolók szerint csirkék és kutyák hullottak el, miután olyan papírlaphoz értek hozzá, amin előzőleg egy nyílméregbéka sétált át. A méreg egy milligrammja elegendő tízezer egér, illetve tíz-húsz felnőtt ember megöléséhez. Az arany nyílméregbéka fontos szerepet játszik a kolumbiai őslakók, például az emberá indiánok életében: belőle nyerik ki a vadászathoz szükséges nyílmérget. A békát forró láng fölé tartják, mire az állat bőrén át cseppekben szivárogni kezd a méreg. Az ebben megforgatott nyílhegy több mint két év elteltével is mérges sebet ejt.
via kidzcoolzone.com
Szent Ferenc prédikál a madaraknak (Jókai-kódex 1430)
(részlet)
Ki madaraknak Szent Ferenc mondá: Igen tartoztok Istennek, én húgim, madarak. És tartozzatok mindenkoron utet dicsérni a szabadságért, kit vallotok mindenütt röpülést, kettős ruháért avagy hármazotért, Noénak bárkájában Istentul timagatoknak megtartásért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. Ez bódogságos atyának beszédire mend az madarak kezdék megnyitni orrokat, kiterjeszteni szárnyokot, kinyújtani nyakokot, és tisztesen fejeket lehajták földiglen. És ő éneklésekvel és mívelkedésekvel mutaták, hogy az beszéden, kiket szentatya mondott vala nekik, sok képpen örvendeznek vala. De szentatya azonképpen mikor ezeket őrizné, csodálatost örüle és csudálkodik vala madaraknak ezenne sokaságáról és őnekik különb-különb szépségéről és nyájas sokaságokról, és őket Teremtőnek dicséretire édesen hívja vala. És azért ő köztük Szent Ferenc csudálatost dicséri vala Teremtőt.
Egy lenyűgöző, mormotákkal "suttogó" 8 éves kisfiú
Szinte hihetetlen, ugyanakkor szívmelengető kötelék alakult ki egy osztrák kisfiú és az Alpok mormotái között. Képriportunkban megmutatjuk ezt a nem éppen hétköznapi ember és állat közötti kapcsolatot.
Az innsbrucki iskolás kisfiú édesanyja, Michaela elmondta, hogy Matteo rendkívül szereti ezeket a szőrmók állatokat, amik - a képek tanúsága szerint is - egyáltalán nem félnek tőle, valószínűleg azért, mert érzik az őszinte rajongást a fiú részéről. "Órákat tudok tölteni azzal, hogy állatokat nézegetek - ez számomra a természet és köztem a legjobb kapcsolat." - meséli Matteo. "A legjobb az, amikor játszhatok is velük, és ebben a mormoták is benne vannak általában, főleg egy kis jutalomért cserébe."
A megkapó képeket Matteo édesanyja készítette, aki azt is elárulta, hogy a kisfiú jelenléte annyira megnyugtatja és leköti a mormoták figyelmét, hogy ő közben zavartalanul kattogtathatja a fényképezőgépet, észre sem veszik őt az állatok.
Kétségtelen, hogy lenyűgöző látni egy fiatal, városi kisfiút, aki ilyen természetesen és nyílt szeretettel viselkedik az állatok között. Ami pedig még jobb, hogy a mormoták is vevők erre!
Szerző: Pozitív Nap
Képeket készítette: Michaela Walch
Fokozhatatlan cukiság: vombatbébi kenguruval
Az ausztráliai Victoria városának egyik állatmentő centrumában különös barátságot kötött két állatkölyök.
Anzac, a kenguru, és Peggy, a vombat egyaránt elárvultak, ezért kerültek az állatmentőkhöz, az emberi gondoskodás azonban mégsem tudta teljesen pótolni elvesztett édesanyjuk hiányát. Szerencsére azonban egy kifutóba kerültek, és gondozóik észrevették, hogy napról napra jobban ragaszkodnak egymáshoz, éjszakánként pedig összebújva alszanak. Akár a testvérek.Anzac és Peggy személyisége egyelőre nagyon hasonló: az otthon dolgozói szerint mindketten nagyon nyitottak, hevesek, és persze cukik. A későbbiekben azonban kérdéses, hogy hogyan folytatódik a barátságuk, hiszen a csoszogó, zömök kis vombat nem tud majd lépést tartani a gyors, magas termetű kenguruval.Egyelőre azonban ezekkel a kérdésekkel ők még nem törődnek, inkább a közös játékkal és az ízletesebbnél ízletesebb növények fogyasztásával vannak elfoglalva.
Éjszakázoo néven először rendezik meg a magyarországi állatkertek és vadasparkok éjszakáját augusztus utolsó péntekjén.
A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) kezdeményezésére a részt vevő állatkertek augusztus 31-én este 7 és 11 óra között is fogadják a látogatókat, akik egészen éjfélig tekinthetik meg az éjszakai élet kínálta látnivalókat.
A kezdeményezéshez csatlakozott: a győri, a debreceni, a miskolci, a jászberényi és a budapesti állatkert, valamint a Budakeszi Vadaspark. a Campona Tropicarium és a poroszlói Ökocentrum vesz részt a programban, érdekes élményeket kínálva a különleges élményre vágyóknak.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy kezdeményezésük kísérleti jellegű, sikere esetén ugyanolyan hagyományt szeretnének teremteni, mint a már országos ismertségnek örvendő múzeumok éjszakája. Minden állatkert más és más programot állított össze, ezért mindenkinek javasolják, hogy a meglátogatni kívánt intézmény honlapjáról előzetesen tájékozódjon.
Előzetesen elárulták, hogy a budapesti állatkertben testfestést szerveznek, és fáklyákkal világítják meg a tereket. A Tropicariumban bemutatják azt a szűrőt, amely a több millió liter tengervizet tartja tisztán. A poroszlói Ökocentrumban a vállalkozó kedvűek búvárruhát öltve, karnyújtásnyi távolságból figyelhetik meg a vizák életét.
A budapestiek és a főváros környékén élők némi előnyt élveznek, mert egy kedvezményes jegy megváltásával léphetnek be a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, a Budakeszi Vadasparkba és a Campona Tropicariumba. Azért, hogy mindenkinek elégséges idő jusson mindhárom intézményre, a budakeszi park már reggeltől nyitva tart. A sajtótájékoztatón külön kérték a szülőket, hogy a sötétség miatt jobban figyeljenek gyermekeikre, ne hagyják őket "külön utakra tévedni".
Növénysimogató-tanösvény Budapest belvárosában
Érdeklődők megtekintik a Porzó Korzó elnevezésű program keretében kiállított növényeket a Kristóf téren. Júliustól a belváros öt pontján tekinthetők meg Budapest első növénysimogató tanösvénye, a Porzó Korzó növényinstallációi. A projekt a Klímanagykövetség Egyesület és az V. kerületi önkormányzat együttműködésében valósul meg.
Pár napja érdekes képződmények nőttek ki a belvárosi flaszteren, fából készült kockavázakban, drótókon lebegő virágládák települtek az ötödik kerület forgalmas csomópontjaira. Az installációk építőinek sajtótájékoztatóján minden részlet kiderült, és a tikkadó növények is megkapták első öntözésüket.
Az ötletgazda és kivitelező a Klímanagykövetség Egyesület, akik a British Council korábbi projektein nevelődött fiatalokból szerveződtek, létrehozva egy egyedi szakmai-közösségi modellt, melyben különböző (szak)területről érkező emberek dolgoznak a klímavédelem ügyén. Az ő projektjük a Porzó Korzó, a már említett öt elemből álló tanösvény, mely a járókelőkkel, érdeklődőkkel, turistákkal, szóval mindenkivel ismerteti meg azokat a növényeket, melyekkel leggtöbbször már csak késztermékek formájában (tea, krém, textil, fűszerek) találkozunk. A kihelyezett növények közelebb hozzák a természetet a városlakókhoz, a nem várt helyeken való zöld találkozás pedig izgalmat ad az ismeretterjesztő célnak. A szervezők hangsúlyozták, hogy nem egyfajta kis növényhatározót szerettek volna létrehozni, hanem a megnézhető, sőt megfogható, szagolható növényeket érdekes, szórakoztató feliratokkal látták el.
A növényeknek ideiglenesen otthont adó építmények is természetbarát módon készültek, saját kezűleg, lenolajjal kezelt fából, a zöld lakók pedig kizárólag hazai forrásból származnak, így szállításuk sem növelte ökológiai lábnyomunkat. A tematikus "dobozok" a belváros szívében találhatóak, egy félórás sétával körbejárható a tanösvény. A Váci utca melletti Kristóf téren fűszernövényekkel, az Erzsébet téren gyógynövényekkel, a Városháza téren pedig bioműanyagok és bioüzemanyagok alkotóelemeivel lehet ismerkedni. A Bazilika közelében szimbolikus és mesenövények találhatóak, a Vörösmarty téren ruhaipari alapanyagul szolgáló zöld várja a látogatókat. Aki az olvasgatásban, simogatásban elfárad, a kaspók alatti padokra leülve fújhatja ki magát. A növények várhatóan egészen októberig közszemlén maradnak, így aki gyalogosan jár belvárosban, ne legyen rest egy rögtönzött túra keretében végigjárni a zöld tanösvényt!
Az alábbi kép nem a móka kedvéért készült. 2010-ben Új Zéland partjának közelében történt üzemanyag tartályhajó balesetet követőleg szennyező olajfolt került a tengerbe. A pingvineket ilyen kis kötött kabátkákkal védték az olaj káros hatásaitól.
via onepearlbutton.com
TUDOD-E, HOGY A VILÁG LEGNAGYOBB PILLANGÓJA...
...AZ ÁZSIÁBAN ÉLŐ ATLAS MOTH
A világ legnagyobb virága az indonéz Titan Arum Refledelia:
HÓPÁRDUCKÖLYKÖK
A Szegedi Vadaspark pályázatot hirdetett ki: három kis hópárduckölyöknek kellett ötletes nevet találni. Fontos szempont volt a nevek kiválasztásánál, hogy rövid, könnyen kiejthető elnevezések legyenek és valamilyen módon kapcsolódjanak a hópárducok élőhelyéhez, vagy éppen az ott élő népek hagyományaihoz. Így sok beérkezett ötletet ki kellett zárni: a Gáspár, a Zeusz, a Hópihe és hasonló nevek kiestek az első körből, de a Brahmabandhab sem jöhetett szóba. Mindezen szempontok alapján a Szegedi Vadaspark gondozói nagy nehezen kiválasztották a három nyertes névkombinációt: így a három hópárduckönyök neve Börte (Dzsingisz kán szerelme), Tenzing ( Hillary-vel a Csomolungma első meghódítói voltak) és Sagar (Sagarmatha a Csomolungma nepáli neve) lett.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hontalan Állatok Világnapja
A hontalan állatok világnapján fordítsatok ti is több figyelmet a kóbor állatok felé, beszélgessetek a felelős állattartásról, a megelőzésről és arról is, mit tehetünk, ha valamilyen okból nem tudjuk tovább gondozni a befogadott állatot. A parkban állatijó bemutatók, előadások várják az érdeklődőket.
- Jean! Mászik a kaktusz?
- Nem mászik, uram.
- Biztos nem mászik?
- Biztos, uram.
- Akkor egy sünt öntöztem meg.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
MACSKAPOLGÁRMESTER
Az alaszkai Talkeetna kisvárosának 15 éve egy macska, név szerint Stubbs (magyarul Csököttke) a polgármestere. Stubbs 1997 óta "politizál" és ezzel ő az egyik leghosszabb ideig szolgáló polgármester Amerikában. A helyiek úgy gondolták 15 évvel ezelőtt, hogy a polgármesterségért induló jelöltek nem felelnek meg az elvárásoknak, így a macska születése után azért kampányoltak, hogy a kandúr nyerje el a megtisztelő pozíciót. Stubbs igazi hírességgé vált nemcsak Talkeetnaban, de világszerte is: ezt bizonyítja az is, hogy Stubbs-nak több ezer ismerőse és feliratkozója van a Facebookon, ami a város 900 fős lakosságát tekintve is soknak mondható. Rajongóitól a világ minden tájáról kap leveleket, a turizmust is nagyban fellendítette. Gazdája boltjában naponta 30-40 ember is megfordul csak azért, hogy láthassa a világ első és egyetlen macskapolgármesterét.
images via Mayor Stubbs
Fedezd fel!
147 éves a Budapesti Állat- és Növénykert
via allworldbest.blogspot.hu
Ha van kedved egy virtuális állatkerti sétához, kattins a következő linkre:
Ha van időd, látogasd meg Irwint, a komodói varánuszt!
SÁRKÁNYMÉRÉS
225 centiméter hosszú Irwin, az Állatkertben látható komodói varánusz. Ez azt jelenti, hogy ha olimpikon lenne, lelógna az olimpiai faluban rendszeresített, 197 cm hosszúságú ágyról. A komodói sárkánynak is nevezett állatot szombaton mérték le. Tavaly ilyenkor 191 cm volt Irwin hossza, vagyis egy év alatt 34 centiméternyit nőtt.
A dragonometria, vagyis a sárkánymérés egyáltalán nem csak a tudományos érdeklődésű mesebeli lovagok kiváltsága. Ilyen műveletet ugyanis rendszeresen végeznek az Állatkertben is. A sárkánynak is nevezett komodói varánuszt ugyanis évente megmérik, hogy gyarapodását nyomon lehessen követni.
Irwin, a budapesti komodói varánusz 2007. január 15-én kelt ki a tojásból a Chesteri Állatkertben. 2008 áprilisában került hozzánk, éspedig az első Magyarországon látható komodói sárkányként, de akkor még az egy métert sem érte el a testhossza. Egy évvel ezelőtt, 2011 júliusában 191 cm hosszú volt, a most szombati mérés alkalmával pedig 225 cm-nek találták az állat teljes testhosszát az orra hegyétől a farka végéig. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 34 centiméternyit nőtt, ami nagyjából hat milliméteres átlagos testhossz-gyarapodásnak felel meg hetente. A komodói varánuszok elvileg három méternél is hosszabbra nőhetnek, s ilyen fejlődési ütem mellett ezt a hosszt néhány éven belül Irwin is elérheti. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy ezeknél az állatoknál az életkor előrehaladtával a testhossz növekedésének üteme csökken, és idővel inkább csak az állat tömege gyarapszik tovább.
Irwin növekedésének dokumentálása egyébként természettudományos szempontból is fontos, mivel egészen különleges egyedről van szó. Amikor ugyanis az állat kikelt a tojásból, testvéreivel együtt egy csapásra világhírűvé lett. Ez volt ugyanis az első ténylegesen dokumentált eset, amikor egy nőstény komodói varánusz anélkül rakott le termékeny tojásokat, hogy előzőleg hím állattal találkozott volna. Ez a faj ugyanis – a magasabb rendű gerincesek között egyedülálló módon – képes a szűznemzésre is az ivaros szaporodás mellett. A komodói sárkány ezen szaporodásbiológiai sajátosságát azonban csak Irwin és testvéreinek világra jövetelével sikerült kétséget kizáróan bizonyítani. A hír akkoriban az egész világsajtót bejárta.
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) ragadozó állat, habár dögöt is gyakran eszik. Szinte minden lehetséges állat szerepel az étlapján: apró gerinctelenek, hüllők, madarak és madártojások, kisemlősök, majmok, vagy akár kisebb patások is, sőt, ennél a fajnál a kannibalizmus is előfordul. Még az emberek sincsenek tőle teljes biztonságban. Sok állat számára már a varánusz álkapcsainak szorítása is halálos lehet, de ezenfelül a harapása még mérgező is. A komodói sárkány szájüregében egyrészt méregtermelő mirigyek találhatóak, másrészt olyan baktériumok is nagy számban fordulnak elő az állat nyálában, amelyek a zsákmányállat vérébe jutva súlyos szepszist okoznak.
A felsőmocsoládi öreg hárs az Év Fája Európában
Hét európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád 400 éves hársfája lett az első helyezett, és ezzel az interneten szavazók döntése alapján elnyerte az Európai Év Fája díjat.
Vogl Szilvia, a település polgármestere szerint azzal, hogy valóra váltak a reményeik, és nyertek, új távlatok tárultak fel az ötszáz lelkes falu előtt. „Régóta vártunk már arra, hogy adódjon lehetőség a turizmus fellendítésére, értékeink bemutatására" – mondta Vogl Szilvia, hozzátéve: a győzelem lendületet ad, máris elkezdtek gondolkodni azon, miként tudnának pályázni parkolóhelyekre, rendezett fogadóhelyre az öreg hárs környékén. A falun két turistaút is átvezet, ezt is szeretnék kihasználni.
A versenyre Csorba Simon Mária, a felsőmocsoládi birtok egykori tulajdonosainak egyik leszármazottja nevezte be a öreg hársfát. Az egykori Bánó-kastély ma ismét a család tulajdonában van, és jelenleg szállodaként működik. Az öreg hárs végig fölényesen vezetve, 11 158 szavazattal nyerte meg a február végéig tartó versenyt, 1300 szavazattal maga mögé utasítva a második helyezett köpeci (Románia) szilt. Harmadik helyen, hatezer szavazattal, a bulgáriai Kívánságfa végzett.
A döntőbe azok a fák jutottak be, amelyeknek érdekes története van. A legenda szerint a felsőmocsoládi öreg hárs mágikus erejével védelmezi az őt körülvevő erdőt. Történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják a fának.
Fotó: Sélley Miklós
A több száz éves matuzsálemek történetei a Treeoftheyear.org [1] weboldalon magyar nyelven is megismerhetők. A szavazatokat is itt lehetett leadni. Az Európai Év Fája díjra azok a fák pályázhattak, amelyek saját hazájukban a közönség segítségével elnyerték az Év Fája címet.
A cseh kezdeményezésű versenyen hét ország vett részt, a magyarországi szervező az Ökotárs Alapítvány volt. Az ismert cseh művész, Martin Patřičný által készített díjat május 23-án Brüsszelben vehetik át a győztes fa nevezői.
forrás:index.hu
Az év madara az egerészölyv
Miért „jó nekünk” az egerészölyv, esetleg miért „rossz”? – ezekre a kérdésekre kértünk és kaptunk választ Veress Tamástól, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark Gyűjteményi vezetőjétől.
Egerészölyvvel biztosan mindenki találkozott már, még ha nem is tudott róla. Akár közúton, akár vasúton indulunk az országban bármerre, néhány kilométer megtétele után biztosan látunk az utak mellett kerítésoszlopokon vagy fákon üldögélő ragadozó madarakat. Ilyen esetben szinte biztosak lehetünk benne, hogy egerészölyvet látunk – kezdi a madár bemutatását Veress Tamás.
Nem véletlenül kerül a leggyakrabban a szem elé az egerészölyv: a legnagyobb egyedszámú ragadozó madárfaj Magyarországon, fészkelő állományát tíz-húszezer pár közöttire becsülik. Ez azonban csak az elmúlt évtizedek védelmének köszönhető: a huszadik század első felében ugyanis egyedszámuk jelentősen lecsökkent, köszönhetően a mezőgazdasági területek terjedésének, mely a fészkelésre alkalmas fák kivágását jelentette, valamint az intenzív ragadozóüldözésnek. Így az 1900-as évek közepére az Alföld nagy részéről kiszorult, leginkább a hegyvidéki erdőségekben – így a Bükkben – tudott nagyobb állományuk fennmaradni. Vadászati tilalmat 1933 óta élvez, természetvédelmi oltalom alatt pedig 1954 óta áll, természetvédelmi eszmei értéke példányonként 10.000 forint.
A felsőmocsoládi öreg hárs az Év Fája Európában
Hét európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád 400 éves hársfája lett az első helyezett, és ezzel az interneten szavazók döntése alapján elnyerte az Európai Év Fája díjat.
Vogl Szilvia, a település polgármestere szerint azzal, hogy valóra váltak a reményeik, és nyertek, új távlatok tárultak fel az ötszáz lelkes falu előtt. „Régóta vártunk már arra, hogy adódjon lehetőség a turizmus fellendítésére, értékeink bemutatására" – mondta Vogl Szilvia, hozzátéve: a győzelem lendületet ad, máris elkezdtek gondolkodni azon, miként tudnának pályázni parkolóhelyekre, rendezett fogadóhelyre az öreg hárs környékén. A falun két turistaút is átvezet, ezt is szeretnék kihasználni.
A versenyre Csorba Simon Mária, a felsőmocsoládi birtok egykori tulajdonosainak egyik leszármazottja nevezte be a öreg hársfát. Az egykori Bánó-kastély ma ismét a család tulajdonában van, és jelenleg szállodaként működik. Az öreg hárs végig fölényesen vezetve, 11 158 szavazattal nyerte meg a február végéig tartó versenyt, 1300 szavazattal maga mögé utasítva a második helyezett köpeci (Románia) szilt. Harmadik helyen, hatezer szavazattal, a bulgáriai Kívánságfa végzett.
A döntőbe azok a fák jutottak be, amelyeknek érdekes története van. A legenda szerint a felsőmocsoládi öreg hárs mágikus erejével védelmezi az őt körülvevő erdőt. Történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják a fának.
Fotó: Sélley Miklós
A több száz éves matuzsálemek történetei a Treeoftheyear.org [1] weboldalon magyar nyelven is megismerhetők. A szavazatokat is itt lehetett leadni. Az Európai Év Fája díjra azok a fák pályázhattak, amelyek saját hazájukban a közönség segítségével elnyerték az Év Fája címet.
A cseh kezdeményezésű versenyen hét ország vett részt, a magyarországi szervező az Ökotárs Alapítvány volt. Az ismert cseh művész, Martin Patřičný által készített díjat május 23-án Brüsszelben vehetik át a győztes fa nevezői.
Az év rovara 2012: Az imádkozó sáska, vagy ájtatos manó
Közismert rovar, ennek ellenére az emberek többsége valószínőleg nem, vagy csak ritkán látta
ezt a fajt, pedig még terráriumban is tartják őt és rokonait a lelkes természetbúvárok.
ezt a fajt, pedig még terráriumban is tartják őt és rokonait a lelkes természetbúvárok.
Magyar nyerte a nemzetközi természetfilm-fesztivál fődíját + videó
Magyar nyerte a nemzetközi természetfilm-fesztivál fődíját + videó
Mosonyi Szabolcs Endemica Hungarica című természetfilmje nyerte az idei Csodakút nemzetközi természetfilm-fesztivál fődíját az észak-bácskai Magyarkanizsán; az elismeréssel együtt a helyi önkormányzat által felajánlott ezer eurót is átvehette az alkotó – közölte a vasárnapi eredményhirdetés után a főszervező.
Csabai Ferenc elmondta: a film a Kárpát-medence legritkább állatait mutatja be, olyanokat, melyek a Földön máshol nem élnek. Mosonyi Szabolcs négy évig készítette filmjét. Az alkotó „magányos farkasként” egyedül dolgozik, s bevetett minden eszközt, hogy a néző a legapróbb élőlényeket is nagynak lássa. Emellett olyan dramaturgiát alkalmazott, melytől nemcsak filmszerűvé, de művészeti alkotássá is vált a 35 perces munka. Mint a főszervező hozzátette: reméli, hogy az alkotást hamarosan a magyar nagyközönség is láthatja, bár egyelőre még nem kaptak bemutatkozási lehetőséget.
A fődíj mellett több mint egy tucat különdíjat is kiosztottak. Az idei fesztiválra 31 alkotótól 45 film érkezet: 36 az anyaországból, három Erdélyből, öt a Vajdaságból, egy pedig Franciaországból. A versenyre 2011. január 1-je után készített magyar nyelvű alkotásaikkal nevezhettek a profi és amatőr filmesek öt témakörben. A 22 profi és 23 amatőr film teljes játékideje 15 óra volt, a munkákat pénteken és szombaton láthatta a közönség.
Csabai Ferenc hangsúlyozta: fokozottan érezhető volt a forráshiány az alkotásokon, ugyanakkor az amatőrök már a profikhoz hasonló filmekkel neveznek. Idén a tájfilmek domináltak, csupán a beérkezett munkák 30 százaléka volt klasszikus természetfilm. Míg korábban voltak kedvenc témák, egy-egy állatfaj vagy természeti jelenség bemutatása, az idei fesztiválprogramban többségbe kerültek a - kisebb költségvetésből készíthető - tájfilmek. A fesztivált a tervek szerint jövőre ismét a vajdasági helyszínen rendezik meg, nevezni a hagyományokhoz híven jövő januártól lehet - ismertette a főszervező.
Endemica Hungarica: bennszülött értékeink
Emlékezünk a 2011-es év legnézettebb magyar filmjére, a Vad Magyarországra, amely természetfilm létére messze beelőzte mértékadó filmművészeink összes tavalyi alkotását? Az Endemica Hungarica egy hasonló természetfilmes dobás lehet 2012-ben. Négy éven át forgatták azt a filmet, amely bepillantást enged bennszülött, azaz endemikus állatfajaink életébe. A lebilincselő képsorokon olyan lényekkel ismerkedhetünk meg, amelyek legtöbbjének még a nevét sem hallottuk, pedig az egész földkerekségen csak itt, a Kárpát-medencében található meg.
Endemica Hungarica – ez a latin kifejezés magyarul annyit tesz: magyar bennszülött. A film olyan állatokkal ismerteti meg a nézőt, amelyek a Kárpát-medencében, valamint a Duna vízgyűjtő területén jöttek létre, illetve a távoli múltban más éghajlati területről érkeztek ide, hogy itt, a Kárpátok ölelésében saját fejlődési utat járva önálló alfajjá vagy fajjá alakuljanak.A nagyjából 35 perces produkción – rendezte és fényképezte Mosonyi Szabolcs, írta Bagladi Erika – négy évig dolgoztak az alkotók, s ha végignézzük a gyönyörű és izgalmas képsorokat, akkor láthatjuk, hogy megérte.
A filmen – amelyet az m1 tv csatornán is leadtak korábban – a stáb mellett 17 szakértő is közreműködött. Nélkülük a fajok többségének a nyomára se bukkantak volna az alkotók, ráadásul a filmben szerepelnek alig kutatott állatok is, amelyekről nagyon kevés publikáció jelent meg. A Természetvédelmi Hivatal, nemzeti parkok, Magyar Természettudományi Múzeum, Szent István Egyetem, MTA Balatoni Limnológiai Intézete, ELTE, különböző egyesületek és alapítványok szakemberei, munkatársai valamint a szakértők nem csak szellemi tudásukkal, de gyakran fizikai munkát végezve, helyszínt biztosítva vagy szereplőként is segítették a forgatást. Volt olyan faj (a lápi póc), ahol négy tekintélyes biológus működött közre azért, hogy elkészüljenek a különleges felvételek.
A filmben szereplő fajokat inkább filmes, mint biológus szemmel válogatták. Az alkotók arra törekedtek, hogy a szereplők a legegyszerűbb szervezettől a legfejlettebbig minél szélesebb skálán képviseljék faunánkat. Szerepet kapnak az ízeltlábúak (mecseki őszitegzes, aggteleki vakbolharák, szemcsés vakászka, magyar tarsza), a szivacsok (balatoni szivacs), a hüllők (rákosi vipera), a halak (lápi póc), a puhatestűek (fekete bödöncsiga) és az emlősök (csíkos szöcskeegér, északi pocok). A helyszínek kiválasztása is hasonló elv alapján történt: a filmben megjelenik a középhegység, a barlang, a meleg vizű patak, a síkság, a mocsár, a tó, a nedves rétek – mind-mind a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei.
A szereplőket apró történetekbe, „mini sztorikba” ágyazva mutatják be. A tegezét magával cipelő, táplálkozó lárvából párzó, majd petéket rakó mecseki őszitegzes nőstény lesz; a barlanglakó fajok a táplálékot a felszínről várják; a lápi póc és a szöcskeegér vadászik; a magyar tarsza vedlik és párzik; a rákosi vipera csatázik, párzik majd kicsinye születik; az északi pocok a kicsinyeit gondozza…
A film készítői fontosnak tartják kiemelni, hogy a képeken szereplő fajok ritkák, veszélyeztetettek, ezért egytől-egyig fokozottan védettek. Befogásukhoz, tartásukhoz, filmezésükhöz speciális engedélyek szükségesek. Ahhoz, hogy a forgatási munkák elkezdődjenek, a természetvédelemben, a nemzeti parkoknál dolgozó szakemberek, valamint az adott fajokat jól ismerő kutatók támogatására volt szükség.
A forgatások 2007 őszén, egy mecseki terepszemlével kezdődtek: itt bukkantak rá az egyik rendkívüli biológiai értékünkre, a mecseki őszitegzesre. A filmben látható párzó egyedekről a különleges felvételek néhány óra alatt elkészültek. Később a felvételek alapján a fajt Uherkovich Ákos és felfedezője, Nógrádi Sára azonosította (a mecseki őszitegzest, egy kirándulás alkalmával, Nógrádi Sára fedezte fel 1982-ben). Az utolsó forgatási nap: 2011. október 20. „Tavaly október közepe táján rájöttünk, hogy van még egy faj, ami bár filmes szempontból nem a leglátványosabb, mégis érdekes lehet. Ez a balatoni szivacs. Szerencsére még tartott a »vénasszonyok nyara«, és az MTA limnológiai intézet munkatársainak segítségével találtunk is néhány, a parti kövekre tapadt példányt. A forgatás úgy végződött, ahogy elkezdődött. Pár óra alatt elkészültek a felvételek. Jutalmunk pedig az volt, hogy ezen a meleg, októberi napon fürödhettünk egy utolsót a Balatonban” – emlékeznek a film alkotói.
„A legfőbb cél: a természet védelme. Városokban, falvakban élünk, rég elszoktunk a csodáktól. Ám váratlanul... egy törékeny rovar, egy ritka madár, egy kedves kis egér. Léteznek, harcolnak, szaporodnak, elpusztulnak, miközben a képernyőn tudtukon kívül főszereplőkké válnak. Megismerjük. Együtt érzünk, szurkolunk, fellélegzünk, örülünk, míg lassan a történet részeseivé válunk. Megszeretjük. Egy eszköz, ami a technika csúcsát képezi, varázsolja elénk az elveszettnek hitt csodát, és ellenállhatatlan vágyat kelt bennünk, hogy a valóságban is megízleljük és védjük. Védjük az örök csodát, ami maga a TERMÉSZET...” – írja Mosonyi Szabolcs saját honlapján. VIDEÓ:
fotó: Sharon Moses
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.